A kineziólógiai szalagot egy japán-amerikai kiropraktőr, Kenzo Kase fejlesztette ki az 1970-es években, ám népszerűsége később, az ezredforduló után ívelt fel. Az évek során sportolók, trénerek rájöttek, hogy a sérült, fáradt izmokra és ízületekre helyezett szalagok enyhítik a terhelést, csökkentik a fájdalmat, ezáltal jobb sportteljesítmény érhető el vele.
A tape egyébként egy olyan rugalmas gyapotból készült szalag, melynek a hátoldalán ragasztócsík van, amivel rá tudjuk helyezni az adott testrészre. A tape többféle színben kapható, melynek nem csak esztétikai szerepe, hanem színterápiás célja is van, továbbá több ízület, izomcsoport tapelésekor a színekkel elkülöníthetők az anatómiailag különböző funkciót betöltő izmok, ízületek, szalagok.
Mára hazánkban is elterjedt, könnyen hozzáférhető sport szaküzletekben vagy online, van vízálló és szélsőséges időjárást tűrő tape is.
Kinesio tape
Nyirokmasszázs
A 20. század folyamán Dr. Emil Vodder és felesége által kifejlesztett masszázstechnika, melynek segítségével a nyirokrendszerben pangó folyadék egyszerű, fájdalommentes módon eltávolítható. A kezelés alkalmas 1-es és 2-es típusú nyiroködéma kezelésére, továbbá narancsbőr kezelésére egyaránt. A megfelelő hatás érdekében érdemes a vízfogyasztást növelni, illetve megfelelő testmozgást beiktatni a mindennapi rutintevékenységeink közé, mely az ún. izompumpa révén szintén segít a nyirokfolyadék eltávolításában.
Mivel a nyirokerek a bőrfelszínhez közel futnak, ezért nem kell erős, mély nyomást kifejteni a kiürítésükhöz, emiatt a kezelés kifejezetten kellemes, a fogások a svédmasszázs simító fogásainak erősségével megegyezők, sőt, néha azoknál is enyhébbek.
A kezelést csak kúra szerűen érdemes igénybe venni, általában 5-10 alkalom után már látványos eredményt lehet elérni vele.
A masszázs élettani hatásai
A masszázs a legjótékonyabb hatású kezelések egyike, melyet ha szakszerűen végeznek semmilyen káros negatív hatása nincs. Napjainkban főleg a wellness masszázs formája terjedt el, de a gyógyászatban is jelentős eredményeket érnek el különböző masszázsterápiákkal.
Már magának az érintésnek pozitív támogató hatása van az idegrendszerünkre, mellyel nagyon sok stresszel, feszültséggel járó kórkép enyhíthető. A régiek hite szerint, az érintés során a masszőr vagy kezelő gyógyító energiát ad át páciensének, mely már a kezelés kezdetétől hat. Materialistább felfogás szerint az érintés, simítások segítenek az ellazulásban, javítja a vérkeringést, és segít eltávolítani a bőr felső, elhalt hámrétegét.
A későbbi, erőteljesebb fogások során tovább fokozódik a vér- és nyirokkeringés, ellazulnak a feszült izmok, vagy éppen ellenkezőleg, tonizálni tudjuk vele a petyhüdt, erőtlen izmokat. A masszázs reflexológiai alkalmazásával nem csak izmokat, kötőszövetet tudunk kezelni, hanem szervek működésére is hatni tudunk, a csonthártya masszázs pedig a csontok összeforrását gyorsítja meg jelentős mértékben. Végül, a masszázst követően a kezelt testtájék ízületeinek vezetett passzív kimozgatása növeli az ízületek mozgásterjedelmét.
A masszázs a teljes testre stresszoldó, relaxáló, közérzetjavító hatású. A fájdalmakat akár helyi, akár a teljes szervezet szintjén enyhíti. Lehet önmagában egy teljes értékű terápia, vagy más kezelési formák kiegészítője (pl. gyógytorna, fizioterápiás kezelések stb.). Reflexológiai hatása miatt pedig nem csak az ortopédiai, reumatológiai betegségek kezelésére alkalmas, hanem akár más, kardiológiai, belgyógyászati stb. kórképek kezelésére is. A kezelés során a jóleső érzés szinte minden esetben garantált.
A legősibb gyógymód
Már az első civilizációk megjelenése előttről is maradtak fent olyan tárgyak, eszközök, amelyek vélhetően valamilyen masszázskezelés kiegészítő kellékei voltak. Legkésőbb időszámításunk előtt 3000-ban Kínában már létezett a masszázs, mint gyógymód. Az ókori kínaiak szerint az érintés valamilyen formája elengedhetetlen az egyén jó közérzetéhez, jólétéhez. I.E. 2000 körül már létezett Indiában az Ayurvéda gyógymód, melynek szerves része a masszázs. Japánba szerzetesek Kínából hozták el a gyógyító technikát, mely Anma néven terjedt el, később ebből lesz a Shiatsu masszázs.
(tovább…)
Szappanhabos masszázs
A török fürdők világát idéző kezelési forma, melynek során a kezelést szappanos hab segítségével végezzük. A fürdők, gőzfürdők világában a magas páratartalom miatt, és mert a vendégek gyakran a fürdőzést követően jelentkeznek masszázsra, vizes test pedig nem alkalmas arra, hogy krémmel vagy olajjal masszírozzunk, ezért leggyakrabban hintőporral vagy szappanhabbal végezzük a kezelést. A szappan a hintőporral ellentétben belélegezhető, nem irritálja a légutakat, ráadásul nagyon könnyen lemosható, és egyébként olcsó is. A szappanhabos masszázs előnye még, hogy olyanoknál is alkalmazhatjuk, akik sokféle anyagra allergiásak, továbbá a szappanhab tulajdonságainak köszönhetően a testszőrzetet sem tépjük a kezelés során.
(tovább…)
Tibeti mézes masszázs
A tibeti mézes masszázs a wellness masszázs egy fajtája, melynek során a méz egyedi tulajdonságait használjuk fel a kezelés során. A méznek rendkívül jó élettani hatásai vannak. Először is tisztítja és tonizálja a bőrt és a szöveteket, továbbá a méhek által begyűjtött virágpor rengeteg vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, amelyek rendkívül jótékony hatással lehetnek a szervezetünkre. Fontos azonban megjegyezni, hogy sokan közülünk allergiásak lehetnek a virágporra, nekik ez a fajta masszázs nem javasolt.
(tovább…)
Ízületek vezetett passzív kimozgatásáról
Az ízületek vezetett passzív kimozgatásakor a masszőr vagy gyógytornász az adott ízületet meghatározott mozgási tengelyek mentén annak mozgási határáig vagy a páciens fájdalomérzetének határáig mozgatja. Például vegyük a csuklóízületet: a kezelő a páciens csuklóját előre-, hátra hajlítja, vagy oldalirányban mozgatja, végül körkörös (vagy elliptikus) mozgásokat hajt végre rajta, ugyanis ez az ízület, ezek mentén a tengelyek mentén mozgatható szabadon, ellenállás nélkül.
A kimozgatás célja, az ízület mozgási tartományának, rugalmasságának növelése. Ezt mindig valamilyen lazításnak, masszázsnak, vagy fizioterápiás kezelésnek kell megelőznie, hogy az ízülethez tartozó izmok megfelelő mértékben ellazulhassanak. Ezért a kimozgatásokat ha lehet, mindig a masszázskezelések után végezzük el.
(tovább…)
Irodai masszázsról
Az irodai vagy manager masszázs a svédmasszázsnak egy ruhán keresztül is hatásos változata, amelyet kifejezetten irodai dolgozók kezelésére fejlesztettek ki. Célja, hogy relatíve rövid idő alatt egy frissítő, relaxáló, átmozgató kezelést adjunk, mely után frissebbnek, motiváltabbnak érezheti magát a vendégünk, és hatékonyan folytatni tudja a munkáját. A masszázst ülve, masszázs széken végezzük, melyen lovaglóülésben, arccal előre helyezkedik el a vendég. Mivel ruhán keresztül dolgozunk, nincs szükség masszázskrémre vagy masszázsolajra. (tovább…)
Masszázsolajok tárolása
Sajnos mostanában rendszeresen az autóm csomagtartójában felejtem a masszázsolajaim egy részét, ami a legutóbbi időkig nem is volt baj, ám mostanában kezd egyre hűvösebb lenni az idő, és ez nem tesz jót az olajok tárolásának. Egyik vendégemet szerettem volna szőlőmagolajos masszázsolajjal kezelni, de a hideg miatt más volt az állaga, és nem lehetett érezni az illatát sem, pedig szerintem ez az egyik legillatosabb masszázsolaj. Szerencsére melegítésre jól reagált, és kicsit később tudtam is használni, de le kellett vonnom a tanulságot, hogy bizony ezeket az olajokat mégiscsak szobahőmérsékleten kell tárolni/használni.
Svédmasszázs
Klasszikus, masszázsolajjal vagy krémmel végzett, európai szemléletű masszázs. Ezt a masszázsfajtát a 19. századtól hívják svédmasszázsnak Per Henrik Ling svéd vívómester és testnevelő tanár munkássága nyomán, akit a modern testnevelés és masszázs úttörőjének tekintünk. A svédmasszázs fogásai képezik a gyógymasszázskezelések egy jelentős részét is, a nyirok-, szegment-, kötőszöveti-, csonthártya és egyéb masszázsok mellett.
A svédmasszázst fekvő (masszázságyon) vagy ülő (masszázsszéken) páciensen végezzük általában olajjal vagy krémmel, szabad bőrfelületen, amelyet nem fed ruha. A svédmasszázs fogásai simításokból, dörzsölésekből, gyúrásokból, ütögetésekből és vibrálásokból áll, mely a kezelés végén a kezelt testtájék ízületeinek kimozgatásával érhet véget (amennyiben a páciens kéri, vagy az egészségügyi panasza indokolja). A svédmasszázs fogásai nagyobb fizikai erőt és állóképességet igényel a masszőrtől (kivéve pl. az arcmasszázst), ezért is van szükség a vivőanyagokra, illetve az adott testrész szabaddá tételére, mert ez ruházatban nehezen lenne kivitelezhető.
Mivel a kezelés során erős ingerhatásnak van kitéve a szervezet, ezért a kezelés előtt a masszőr dolga alaposan kikérdezni a páciensét fennálló egészségügyi problémáival kapcsolatban. Ennek hiányában kockázatos lenne megkezdeni a kezelést, amit lehetőleg el kell kerülni.